2010. február 15., hétfő

...


Azt hittem, ez kicsit tovább fog tartani, de az elmúlt héten már nem éreztem a "külföldön vagyok, semmi sem olyan, mint otthon,nem értek egy szót sem semmiből, és egyébként sem értek semmit" érzést...
___________________________________________
Ettől persze még külföldön vagyok, semmi sem olyan, mint otthon, és azóta kb 3 szóra bővült a dán szókincsem.
Az asszimilálódás első jelei voltak, amikor már elégedetten, és magabiztosan lógtam el egy-egy órát, vagy utaztam ingyen a helyi BKV-n. Mondjuk ehhez hozzátartozik, hogy itt nem kell heteket könyörögni senkinek, hogy pakolja már fel a diákat legyen olyan szives, mert azt még ez óra előtt megteszik. Lehet, hogy ezzel arra akarnak utalni, hogy el kéne olvasni az órára.
Én jelenleg igyekszem behozni a lemaradást. Kiszámoltam, hogy ha egy tantárgyból 3 óra van egy héten, az kb. 15 előadás egy héten. De legyen kevesebb, mondjuk 10 előadás/hét (mert nem minden tárgyból van heti 3 előadás). Szóval ha 10 órám van egy héten, és minden előadáson rámosztanak egy 30-40 oldalas fejezetet, az heti 400 oldal angolul...igyekszem úgy felfogni,hogy így egyszerre két dolgot is csinálhatok. A tárgy rejtelmeinek elsajátítása mellett az angol tudásomat is fejleszthetem.
Ahogy visszaemlékszem a hét jelentős részében épp valakivel kávéztam. Lassan már előre köszönnek nekem a Caféenben (északi büfé szintű, csak jobb a kávé :P), és lassan már előre kérdezik, hogy a szokásos lesz? ;)
Szerdán Alex megmutatta nekem, hol tudok fénymásolni a városban.
Röviden a helyről: ahogy belépsz, full hangosan szól a török vagy valamilyen keleti zene, előjön hátulról egy pasi-a szeme sem áll jól- ez a "valamit akkor is eladok neked" típus, aki minden nyelvet felhasználói szinten beszél.
Van egy csomóféle fajta tankönyve szóval még csak vinned sem kell magaddal.(persze amit én kerestem az nem volt...). Szóval enyhén illegális jellege van a helynek.
Még lehet visszamegyek.....

Csütörtökön a szokásos program várt rám, Klubben. Eléggé vártam, hogy ott legyek, mert Irena be akarta nekem mutatni a magyar barátnőjét, aki itt él Aarhusban. Már kb el is készültem, amikor nagyon el kezdtem fázni, és a fejem is megfájdult, szóval kihagytam a dolgot, sűrű bocsánatkérések közepette.

Pénteken végre eljutottunk Ludivel a városba, bár az egész hetes napsütés után aznak nagyon hideg volt nagyon erős széllel, szóval nem voltunk túl hatékonyak, viszont már most tudok 5 H&M-et a városban, kb 1 km-es körzetben.
Néztem Converseket is, de sokkal drágábbak, mint otthon, pedig úgy kinéztem magamnak egyet, nagyon kis helyes volt, és éreztem, hogy kölcsönös a vonzalom... A kedvencem képem ----------------------->



Este a Social Club volt a terv, de Irena beteg lett, kicsit aggódtam is, mert alig bírt kimászni az ágyból :S. Szóval oda nem mentünk, viszont elmentem Florral ( nagyon helyes és beszédes francia-ki gondolta volna-lány). Vicces volt, mert a 8 fős társaságból 7-en franciák voltak(...), akik jellemző módon franciául beszélgettek. Ilyenkor próbáltam kedvesen mosolyogni :)))

Nagyon vártam a szombatot, mert aznap vacsira voltam hivatalos. A két lány Hong-Kongból azt mondta, hogy náluk most van új év, a tigris éve ha jól emlékszem, szóval ennek örömére kínai kaja vacsorát tartottak. Én nagyon szeretem a kínai kaját, és őket is kedvelem, meg azokat is,akik ott voltak, de estére megint rosszul lettem, alig tudtam mozdulni, bár ennek legalább tudom az okát...
Alapvetően hozzá vagyok szokva a hideghez, otthon is erősen vannak mínuszok télen, de az aarhusi hideg valahogy teljesen lefáraszt... a helyi lányok persze kicsit máshogy vannak ezzel, amint kisütött a nap, hőmérséklettől függetlenül kis kabátban, balerina cipőben mászkáltak, és a nagyon rövid ruháikat még rövidebbre cserélték...